Bambusz alkalmazások | QinGe

Bambusz az anyagválasztás az első védelmi vonal a nedvesség ellen. Gyárunk inkább ötévnél idősebb bambusz használatát részesíti előnyben. Ebben a szakaszban a bambusz rostok sűrűsége eléri csúcsát, és belső vezető szerkezete olyan szorosan összetömörül, mint egy kapilláris hálózat, amely természetes módon gátolja a vízgőz behatolását. A természetes bambusz azonban továbbra is tartalmaz keményítőt és cukrot, amelyek könnyen vonzzák a penészgombákat. Egyszer, amikor egy nedves területre mentem garanciális szervizelésre, felfedeztem, hogy egy tulajdonos házában az egyszerű bambuszpadló penészfoltokkal volt borítva. Amikor kinyitottam, a hátsó oldala gombaparadicsommá vált. Ennek éppen az a magyarázata, hogy a bambuszban található tápanyagok élőhelyet biztosítanak a penészgombák számára. Ezért az alapanyagot mélygőzöléssel kell kezelni, hogy teljesen lebontsuk a cukrot, és gyökeresen megszüntessük a penészgombák életfeltételeit. Ez az előkezelés olyan, mint egy „deszenzibilizáló kezelés” a bambusz számára, amely hatékonyabbá teszi a későbbi nedvességálló folyamatot.

A magas hőmérsékletű karbonizációs folyamat a nedvességálló bambuszpadló lényege. A bambusz szeleteket egy különlegesen tervezett karbonizációs kemencébe helyezzük, és 48 órán át folyamatosan sütjük őket 165–185 °C-os gőzkörnyezetben. E folyamat során a bambuszrostokban található vízvonzzó hidroxilcsoportok jelentősen lebomlanak, és a bambusz vízfelvételi sebessége a kezelés előtti érték harmadára csökken. Emlékszem, egyszer a mestermel egy összehasonlító kísérletet végeztünk: amikor karbonizált és hétköznapi bambusz szeleteket egyidejűleg 72 órán át vízbe mártottunk, a hétköznapi bambusz szeletek tömegnövekedése 18%-os volt, míg a karbonizált bambusz szeleteké csupán 7%-os. Még jobb, hogy a magas hőmérséklet miatt a bambusz színe egy stabil kávészínre változik. Ez a színváltozás nem festékekkel történik, hanem a bambusz cukrainak kokszolódása által természetes úton jön létre, így elkerülhetők a kémiai színezőanyagok használatából eredő környezeti kockázatok. E folyamat után a bambusz olyan, mint a kovácsolt acél: szerkezete stabilabbá válik.

A ragasztó kulcsfontosságú a padlók környezeti és nedvességállóságának biztosításában. Mi ragasztóként módosított szójababfehérje-gyantát használunk, amelyet szójabab-lisztből nyernek, és 30%-kal drágább, mint a szintetikus gyanták. A keményedés után azonban hidrofób védőréteget képez. Tavaly esős évszakban látogattunk óvodákat, ahol ezt a padlófajtát használták, és azt tapasztaltuk, hogy akár fél hónapig is 85%-nál magasabb páratartalom mellett is szárazak maradtak a padlók illesztései. Ellentétben ezzel egyes olcsó karbamid-formaldehid-ragasztók nedvesség hatására hidrolízisre mennek, és formaldehidot bocsátanak ki, így egy „nedvesség + szennyezés” kettős terhelést okoznak. Megjegyzendő, hogy a ragasztó keményedése megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat igényel. Azt javasoljuk, hogy a padlóanyagot a burkolás előtt 48 órán át a építési helyszínen tartsák, így a anyag teljesen alkalmazkodhat a helyi környezethez. Ez az „alkalmazkodási időszak” kb. 20%-kal növelheti a ragasztási erőt.

A padlózárat rögzítő rendszer, mint egy épület földrengésálló szerkezete, pontos számításokat igényel. Négyszögletes, nagyméretű zárócsatunk 45 fokos szögben elhelyezett fúrógödrös–fogazatos illesztést alkalmaz, amely a fogazat érintkezési felületét 40%-kal növeli a hagyományos zárókhoz képest. Ez a tervezés nemcsak a lefedés során keletkező kopogó hangot teszi stabilabbá, hanem mikroíves páramentes gátat is kialakít az illesztéseknél. Laboradatok szerint hirtelen páratartalom-növekedés esetén ez a zár hatékonyan ellenáll 1,2 milliméter/méter hosszúságú tágulási feszültségnek. Egy különösen nedves első emeleti lakó három évig használta vastag zárócsatos padlónkat anélkül, hogy bármilyen ívülés megjelent volna. Megjegyzendő, hogy a lefedés során 8–12 mm-es tágulási réseket kell hagyni. Ez a rés nem építési hiányosság, hanem a padló számára szükséges „lélegzetvétel”-tér, akárcsak a kertész bölcsessége, aki helyet hagy a fák növekedéséhez.